Nem tudtam, mit is várjak a szombati PeCsás bulitól. Az Epica és a Dragonforce is egyre nagyobb név a műfajában. Világszerte milliók szeretik a zenéjüket, engem mégsem ért el soha egyik sem igazán. Persze ettől még mindkettőjüket megnézem, ha itt járnak, akárhányszor csak tudom, hiszen élőben minden más. Sokszor azt a zenét is kifejezetten élvezem koncerten, amit amúgy otthon nem szeretek hallgatni. Így hát nem volt kérdés, hogy ezen a bulin is tiszteletemet teszem.

epica1_560
A hét órás kapunyitás előtt bő húsz perccel érkeztünk a helyszínre, és akkor már jó kétszáz méteres sor kígyózott beengedésre várva. Ahogy azt kell, időben nyíltak a kapuk és az embertömeg zökkenőmentesen kezdett behömpölyögni a Petői Csarnokba. Egyedül a ruhatárnál akadtak fent, hiszen ilyen időben ennyi embernél nagyon sok a kabát, így jó páran még ott álltak, mikor az estet nyitó Diablo Blvd már a színpadon zúzott. A klasszikusabb metállal felvonuló csapat elnyerte a közönség és az én tetszésemet is. Ugyan nem illettek bele a szimfonikusabb-poweresebb főcsapába az estén, de arra, hogy bemelegítsék a kinti télből fagyoskodva megérkezőket, tökéletes választás voltak. Markáns riffek, énekelhető refrének, és minden, ami ahhoz kell, hogy az ember még másnap otthon is utánuk lessen. Apropó utánuk lesés. Ha jól olvastam, pont ma jelent meg legújabb albumuk, így mindenképpen van mit hallgatni tőlük.

diablo_560
A kb. félórás produkció után aztán hamar felkerültek a Dragonforce cuccai, és a meghirdetett időpontban bele is csaptak Herman Lee-ék a húrtépésbe. Nekem mindig is a gitár volt sok ebben a zenekarban. Jó, tudom, ez erről szól, hogy Lee és Totman olyanokat teker egymás és saját gitárján, hogy a közönség is csak keresgeti az állát. Ez rohadt látványos, és tényleg piszok jó produkció, de nekem ez az összképen azért kicsit ront. Ott van a csapatban Marc Hudson énekes, aki egy nagyon képzett és irdatlan erős hangú csávó, de zeneileg nagyon keveset jut szóhoz, hiszen nem rá vannak építve a dalok, pedig a power metál egyik nagy erőssége pont, hogy az ének lenne.

dragonforce1_560
Alig egy órája volt az angol ötösnek, így igyekeztek egy igazi best of programmal meghálálni az addigra már szinte teljesen megtelt nézőtérnek, hogy ennyien eljöttek és szeretik azt, amit csinálnak. Igen, nem véletlen írtam, hogy ötösnek, hiszen Vadim, a billentyűs nem utazott a csapattal, mert éppen az apaság kapuján készült belépni, így nyilván a családjával maradt otthon.
A hét dalból álló program amúgy teljesen hibátlan volt számomra. Továbbra sem vagyok nagy Dragonforce rajongó, de ahogy odatették magukat a srácok, különösen Lee, Totman és a basszer Leclercq, az tanítani való. Abszolút a közönségnek játszott a banda. A látvány legalább olyan fontos volt, mint maga a zene. A két évvel ezelőtti FEZEN-es fellépésükhöz képest még jobban pörögtek, hisz most nem negyven fokban kellett rohangálni a színpadon, így a két gitárvirtuóz is sokkal többet látatott magából, mint Székesfehérvárott tette.  A Dragonforce nem egy zenekar, akik kiállnak, zenélnek és szórakoztatnak. Ők másban igazán elitek. Próbálják a két gitáros technikai tudását, akár még nagyon erős magamutogatás árán is a saját hasznukra forgatni, ami, valljuk be, sikerül. A csapat 16 éve egyre nagyobb sikernek örvendve járja a világot, és akárhol járnak, mindenkit a földbe döngölnek zenéjükkel, főleg Lee és Totman játékával. Nem volt ez most sem másképp. Bár még mindig azon a véleményen vagyok, hogy én több Totman féle szólót szeretnék, és picit kevesebb Lee-t, ugyanis Sam azért jóval képzettebb és több érzelemmel rendelkező gitáros, mint a shredder király Herman Lee.

dragonforce2_560

Setlist:
Fury of the Storm
Three Hammers
The Game
Symphony of the Night
Cry Thunder
Valley of the Damned
Through the Fire and Flames

Ismét az átszerelésé, no meg a sör újratöltésé volt a főszerep, mielőtt az úgymond headliner Epica lépett volna a színpadra. Ahogy a Dragonforce-nál Lee és Totman, úgy az Epicánál is nagyon személyre kihegyezett a csapat képe. Simone Simons énekesnő az, akiről ez az egész szól.  Simons hangja mellett egyértelműen szépségével is hódít, a rajongók legnagyobb örömére. Az Epica már egy ideje becsatlakozott a legnagyobb női énekeses zenekarok közé.  Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy szinte teltház fogadta a holland csapatot, akárcsak tavaly a honfitárs Within Temptationt.  Ugyan nálam az Epica sem tartozik a kedvencek közé, mert néha már túl sokat játszanak nagyon operás énekekkel teletűzdelt, szinte már középkori hangzású dalokat, de itt mégis megfogtak. Talán pont azért, mert ez a show a keménységre és a bulizásra volt kihegyezve. Szinte eltűntek a lassabb dalok, amivel amúgy a csapat történelme tele van. A látványosra felépített színpadon folyamatosan egymással és a közönséggel is kommunikáltak a zenészek, ami sokkal közvetlenebbé varázsolta az estét. Már azt is majdnem elfelejtette velünk, hogy az Epica hangosítása valami katasztrofálisra sikeredett. A Dragonforce-é és a Diablo-é sem volt tökéletes, de így a végére valami nagyon szétesett. Szinte csak és kizárólag Simons hangját lehetett hallani, a dob és a basszus beleveszett a háttérbe.
Persze nem hiszem, hogy ez a bulizóknak nagyon nagy fájdalom lett volna, hiszen amilyen tűzzel és elszántsággal szántotta fel amúgy a színpadot az Epica, az minden kétséget kizárt afelől, hogy valaki keserű szájízzel hagyja el a PeCsát.

epica2_560
Setlist:
The Second Stone
The Essence of Silence
Unleashed
Storm the Sorrow
The Last Crusade
Martyr of the Free Word
The Obsessive Devotion
Victims of Contingency
Presto  (Kriston tamás hegedűssel)
Cry for the Moon (dobszólóval)
Design Your Universe

Ráadás:
Sancta Terra
Unchain Utopia
Consign to Oblivion

Nem a kedvencem egyik zenekar sem, de jó buli volt azért. Az eddig számomra ismeretlen Diablo Blvd. tökéletesen melegített be, a Dragonforce hozta látványra és zenére is azt, amit elvártunk tőlük, míg az Epica is tömény energiát szabadított felénk, no meg Simone Simons varázslatos szépségével is elvarázsolta a nagyérdeműt. Ugyan a 2012-es Club 202-es bulijuk engem jobban megfogott, de most is megérte megnézni őket, még a rossz hangosítás ellenére is.

 

Szöveg, fotók: Kieron – Rockvilág.hu

További Dragonforce képek itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.883763481681254.1073741957.104378096286467&type=3
További Epica képek itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.883771825013753.1073741958.104378096286467&type=3