Nagyon nagy hiánypótlás volt már Magyarországon egy egész estés Avantasia koncert. Úgy szomjazott rá a nagyérdemű, akárcsak egy jó korsó hideg sörre egy forró nyári napon. A Tobias Sammet vezette szupergroup járt már ugyan hazánkban, de ilyen nagy volumenű, fedett helyszínes show-t most csináltak először, ahogyan azt az énekes is kihangsúlyozta. Éppen ezért – no meg azért, mert idén megjelent Ghostlights című lemezük mindenhol nagyon pozitív kritikákat kapott – nem volt meglepő, hogy csurig töltötték a Barba Negrát, ami amúgy az európai turnéjuk legkisebb helyszíne volt. Mégis, ahogy Tobias meg is jegyezte, az egyik legforróbb hangulatú buli kerekedett az estéből, ami inkább volt egy színházi előadás, mintsem egy szokványos metál koncert.
Már azért is megérte jegyet váltani az embereknek, mert az Avantasia neve a szakmában garancia a tökéletes szórakozásra, de azt is mellé vehetjük, hogy a turnét végigkísérte számos olyan énekes is, akiknek a neve maga a rocktörténelem. Itt volt Michael Kiske, aki a Helloween zenekar alapítóénekeseként vált világhírűvé, Jorn Lande, akit a Masterplanből is ismerhetünk, Ronnie Atkins a Pretty Maidsből, Amanda Sommerville, Herbie Langhan, no meg az az Eric Martin, aki mind közül talán a legnagyobb név a szakmában, hiszen a Mr. Big frontembereként milliók szívébe csempészte be magát az elmúlt harminc évben. Nem csak énekesi kvalitásaival, hanem azzal a végtelenül kedves kisugárzásával, amivel mindig kiáll a színpadra. Sajnos a legendás Bob Catley már nem tartott Budapestre a csapattal, hiszen a Magnum zenekarbéli teendői elszólították, de így is egy full-extrás bulit kaptunk több, mint három órában.
No igen, a buli hossza volt a legérdekesebb kérdése az estének. Nyilván nem vontuk kétségbe, hogy a zenészek profin végigtolnak egy ennyire hosszú koncertet, az volt inkább a kérdőjeles, hogy bírja-e a közönség szusszal. A válasz: igen, bírta. A nyitó Mystery of a Blood Red Rosetól kezdve a záró Sign of the Cross / The Seven Angels-ig végig egy fűtött kazánként üzemelt a Barba Negra nézőtere. Nagyon ritka az ennyire lelkes és hálás közönség.
Nem is nagyon lehet részleteket kiemelni az estéből. Három óra tömény örömzenélés volt, ahol az egymással duettező énekesek sorra váltották egymást a színpadon, miközben hullámzó tengerként morajlott a nézőtér. Oliver Hartmann és Sacha Paeth gitárpárbajai ismét csak üde színfoltot jelentettek. Arról nem is beszélve, hogy Oliver emellett olyan hangi adottságokkal is rendelkezik, hogy simán beállhatna az énekesek közé is. Volt is rá példa, hogy szólókat énekelt az est folyamán. Nagyon nagy tehetség, megérdemelt minden tapsot, ami neki szólt.
Talán ha valamit mégis ki szeretnék emelni, akkor az Eric Martin, ahogy már fentebb is írtam. Ritka az ilyen zenész, aki ennyire ösztönösen sugározza magából a kedvességet és a pozitív energiát, mindemellett pedig egy hatalmas torok. A 90-es évek legelején, mikor megjelent a To Be With You című sláger a Mr. Big zenekartól, nők ezrei szerettek bele a hangjába (is), most pedig a Barba Negrában, kortól és nemtől függetlenül szerintem mindenkit levett a lábáról, ahogy hosszú sáljában ült a lépcsőn, és énekelt fantasztikus dallamokat utánozhatatlan, egyedi hangján.
Tobias Sammet egy zseni. Kevés ember képes ilyen nagy volumenű zenét összerakni. Jorn Lande ösztönös, erőteljes hangja egyedi a metálpalettán, ahogy mindenki a mostani csapatban, ő is egy különleges zenész. Viszont még úgy is, hogy sosem voltam oda a Mr. Big munkásságáért, azt kell mondanom, ezen az estén Eric Martin volt a különbség a zenei zsenialitás és aközött, ami ezt az estét az év egyik legjobb és legkülönlegesebb estéjévé tette.
A Ghostlights lemez új dalai, és a régi slágerek egészen a Metal Opera korszakig visszanyúlóan ugyanolyan jól és erősen dörrentek meg, profi előadásban. Három óra metálgyönyörben volt részünk, ahol a Tobias Sammet vezette Avantasia bebizonyította, a szupergroupoknak igenis van jelentősége és helye a szakmában, főleg, ha egy ennyire profi zenei előadást biztosítanak, napról napra. Ugyan baromi fárasztó volt ennyit végigállni, de minden percét megérte, és szinte biztos, hogy az év végi toplistákon ott lesz ez a koncert.
Szöveg: Krieron
A fotókért köszönet a Rockvilag.hu-nak!