Alig egy év után tért vissza ugyanabba a Dürer Kertbe a Crowbar, amit legutóbb a Voivoddal és a Planet Of Zeus-szal közösen vettek be Kirk Windsteinék. Nem kevésbé erős ősvegyülés szem- és fültanúi lehettünk június 18-án, amikor a Hatebreed társult melléjük a súlyos riffek prezentálásában. A Jamey Jasta vezette brigád ráadásul már jó pár éve nem tette tiszteletét hazánkban, így nem csoda, hogy telt ház várta a két zenekart.
A két banda frontembere 2005-ben közös projektet is alapított Kingdom Of Sorrow néven, így bőven adottak voltak az összefonódó gyökerek is ahhoz, hogy egy tökéletes páros perfekt bulit adjon ezen az estén.
A Crowbart ugye nem is olyan rég már láthattuk az új Dürer Kertben. Valahogy a tavaly júniusi koncertből azonban nekem hiányzott a zenekarra jellemző, földbe döngölő őserő – pedig akkor még az igazi mocsárhangulat is adott volt az időjárásnak köszönhetően –, most viszont egyenesen New Orleans legmélyebb lápjai közé kalauzolt a Crowbar, abba a sártengerbe, amiben a lehető legszívesebben merül el az ember.
Mondanám, hogy felvezetésnek is kiváló volt a hasonlóan súlyos, ám jóval belassultabb sludge/doom banda a Hatebreed elé, de persze szó sincs alá- vagy fölérendeltségről, egyszerűen csak baromi jól működött ez a két zenekar, ebben a sorrendben így együtt – meg persze a nyakizmokat is remekül felkészítették Windsteinék az azt követő mosholásra.
A csapat harmadik X-éről nem csak Jasta emlékezett meg – például mikor felsorolta eddig megjelent lemezeiket, vagy amikor arról faggatta a közönséget, hogy ki járt már Hatebreed koncerten –, de egyfajta intróként a szcéna ismert arcai is méltatták a zenekart. A legütősebb dalok részletei között olyan zenészek hagytak videós üzeneteket, mint például Doro, Gary Holt, Billy Graziadei, vagy a pár nappal korábban a Body Counttal hazánkban zúzó Ice-T. Végül Gun Drummer ritmusra ropogtatott gépfegyvere után dörrent be a színpadra még a gépmasina sorozásánál is nagyobb intenzitással a zenekar a To The Thresholddal.
Szöveg, fotók: Máté Évi