A butaságról, hiúságról és felkapaszkodottságról szól a Zűrzavaros éjszaka című darab, amelyet szombaton mutat be a Nemzeti Színház. Ion Luca Caragiale művét a nagyváradi Szabó K. István állítja színpadra. A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a 19. század végén született darab szerezője a legnagyobbnak tartott román drámaíró, akinek négy darabja – három komédia és egy tragédia – közül a Zűrzavaros éjszaka volt az első. A darab először megbukott, később azonban nagy siker lett, gyakran játsszák. Szabó K. István szólt arról, hogy a darab története viszonylag egyszerű, mégis óramű pontossággal működik. Az emberi butaságról szól, arról, hogy az ember mennyire hajlamos nem odafigyelni az evidens dolgokra, amikor elvakítja a saját hiúsága. Mint mondta, nem tanmeséről van szó, a darab a moliere-i vígjáték és a feydeau-i bohózat közé ékelhető.
A darab egy híres jelenete, az aktuálpolitikai sajtószemle száz év távlatából is szinte ugyanarról szól, mintha a politika semmit nem változott volna – hangsúlyozta.
Több fordítás közül Seprődi Kiss Attiláét választották – mondta el e rendező, megjegyezve, hogy nehéz Caragialét fordítani specifikus nyelvezete miatt. Egy keverék nyelven, a külváros, a mahala nyelvén szólal meg a mű és ez nehezen visszaadható egy másik nemzet nyelvén. Hozzátette: úgy érzi, ez a fordítás közelíti meg leginkább azt, amiről a szerző beszélni akart és színeiben is tükrözi az eredetit.
Szabó K. István, aki eddig csak román színészekkel dolgozott Caragiale-anyagokon, elárulta: teljesen eltérő az, ahogyan a magyar színészek értelmezik a Caragiale-féle helyzeteket. A magyar színész sokkal racionálisabb, próbálja megfejteni a dolgok értelmét, ám ez esetben néha értelmen túli burleszkről van szó – fűzte hozzá.
Az előadásban a megcsalt férjet alakító Eperjes Károly elmondta: a kereskedő, akinek mindene megvan, szeretné megőrizni jó hírnevét, ebből fakad vaksága. Önelégültsége miatt pont arra nem féltékeny, akire a legjobban kellene.
Hozzátette, hogy az előadás megpróbál megmaradni az eredeti különleges környezetben, de ez nem azt jelenti, hogy számunkra idegen maradna, ne értenénk, miről van szó. A darab ritmusa, hangulata sajátosan balkáni, de a témák – a szerelem, a megcsalás, az átvágás, az ügyeskedés – mindenhol ugyanazok.
Mint mondta, a darabban megjelennek a család és a társadalom feszültségei, kritikája. „Ami kicsiben megtörténik a családban, az megtörténik nagyban a társadalomban” – mutatott rá.
A Gobbi Hilda Színpadon látható előadásban Eperjes Károly mellett Básti Juli, Söptei Andrea, Sinkó László, Kristán Attila, Rácz József és Schnell Ádám játszik, a díszlet és jelmez Cristina Milea, a zene Horváth Károly munkája. ( MTI )