Sikító tini lányok, kisípolt Orbán Viktor, kevés duma, de annál több zene – közel negyven dallal ünnepelte meg ötödik születésnapját az MVM Dome színpadán a Carson Coma. A hat szemtelenül fiatal srácból álló banda pedig ezzel az arénakoncerttel végleg bebizonyította, hogy öt röpke év alatt a hazai alternatív szcéna egyik, ha nem legfontosabb szereplőjévé vált.
A negyed 9-es koncertkezdés előtt már egy órával óriási sorok álltak a bejárat előtt, illetve még szép számmal szivárogtak a színes, zenekaros pólós fiatalok és a csemetéiket kísérő szülők. A Carson Coma hat tagja azonban több mint szimpla tini bálvány, a hazai alternatív szcéna napjaink egyik, ha nem legfontosabb bandája, ami a felnőtté válás kérdései mellett fontos, közéleti témákat is feszeget. A tízezres tömeg jól mutatta, hogy a dalaikhoz bármelyik generáció könnyedén kapcsolódik.
A 360 fokos színpadkép elég minimálra sikerült: Szimler Bálint koncepciójában reflektorok és egy középre felfüggesztett óriásgömb került középpontba. Utóbbi eléggé mostoha szerepet kapott, azonban előbbi tökéletesen idomult a fiatalok energikus előadásához. A buli felvezetésében biztonsági kamerák képeit láthattuk: hol egy orvosi stáb sietett a műtőbe, hol egy huszár vagy egy busó parádézott keresztül a folyosón. A színpadon először a NASA-expedíciók kék szerelését idéző, kezeslábasba öltözött vokalisták jelentek meg, majd fülsiketítő sikolyok kíséretében a zenekar egy zsúrkocsin gördült be a Fantomrezgés kezdő soraival.
Fekete Giorgio egy leopárdmintás köntösben penderült a színpadra, Héra Barnabás tetőtől talpig fehérbe öltözött, Gaál Peti nemes egyszerűséggel egy fekete bőrdzsekit húzott, Bóna Zsombor hétköznapi szettjében jelent meg, míg Jónás Attila öltönyt, Kun Bálint pedig fekete inget húzott a jeles alkalomra. A srácok összességében jól megoldották a körszínpadból adódó kihívásokat, bár a nagy hangszercserélgetés néha okozott egy kis kavart. A folyamatos forgást kerülendő két dob- és kongafelszerelés került a deszkákra, emellett a Marokkó alatt egy vállra akasztható szintetizátor is előkerült.
A közel negyven dalt felvonultató koncerten leginkább a közönség totális extázisa volt szembetűnő. A több mint kétórás bulit konkrétan ezrek visították végig az első hangtól a legutolsóig, emellett az összes dalszöveg összes sorát betéve sikította a fél stadion. A zenekar meghálálta a fogadtatást, rögtön az első félórában durrant az Én még sohasem, a Hobbihajótörött és a Vigyázz, kész, rajt!, továbbá itt hangzott el először élőben a Paul McCartney halott? című új nóta. Emellett olyan elsőlemezes dalok is bekerültek a maratoni repertoárba, mint a Boldog szülinapot (Rohadj meg), a fúvósokkal felturbózott She’s A Sinner, vagy a pörgősebb Kreolkék pillanatok.
A hangosítást viszonylag jól megoldották a stadionban, azonban eléggé szembetűnő volt Héra Barnabás és Fekete Giorgio éneklése közötti különbség. Az utóbbi által énekelt sorok néha elmosódtak és nehezen lehetett érteni a szöveget, már ha nem keményvonalas rajongó az illető. A Polariod alatt kicsúcsosodó hangulatot egy lassabb blokk ültette le egy laza tábortüzes éneklésbe. A Legjobb verzió alatt a koncert előtt kiosztott színes papír cetlik és a telefonok fénye varázsolta a közönséget egy hatalmas szivárványba. A Giorgio által egy szál gitárral előadott dal egy ritkán látott mértékű közönségénekeltetésbe torkollt.
Az átmeneti belassulást a Lesz, ami lesz rohangászása feledtette, végül a Kérdőjelek és válaszok alatt a komplett Ivan & The Parazol robbant a színpadra. Iván piros öltönyében hozta a formáját, egy imádni való bádogember mozgáskoordinációjával szántotta fel a deszkákat. A buli alatt a hálálkodáson kívül szinte semmi kommunikáció nem volt, a fiúk tényleg arra törekedtek, hogy ha nem is az öt év összes dalát, de annak többségét lenyomják rajongóknak.
Volt Elton Johnt idéző zongorázás a Mi lesz? alatt, színpadon fetrengés a Kék hullámon, tábortűz idézés a Nem a te dolgodnál, a Frida Kahlo alatt pedig Beton.Hofi is beköszönt a színpadra. Az energikus, szám közepi belépő sajnos kicsit elvett a dalból, azonban ez mit sem rontott az utána következő Immunissá válunk szerelmi őrjöngésén. A bulit az elmúlt évek egyik legkritikusabb hazai dala, a Feldobom a követ zárta, ahol a tízezres tömeg egy emberként üvöltötte, hogy „Ki fogod sípolni, hogy Orbán Viktor?”.
Szöveg: Farkas-Hajdú Eszter
Fotók: Máté Évi
