A 2025-ös év legnagyobb hazai drum & bass eseménye – harangozta be a hangzatos szlogen a szeptember 20-án a Budapest Parkban megrendezett Chase & Status bulit, ami a közönség létszámát tekintve egyáltalán nem lett túlzó megállapítás. Olyannyira nem, hogy a szervező Bladerunnaz másnapi hivatalos posztja szerint „ismét történelmet írtunk, soha ennyi ember nem bulizott még együtt magyarországi drum & bass bulin”.
Ez számszerűsítve majd’ telt házat jelentett, ami már a headlinert felvezető „előjátszó” csapat szettje alatt borítékolható volt. A korai, 19 órás kezdés ellenére ugyanis már ekkor jócskán megtelt a küzdőtér a melodikus, soulful irányzat zászlóvivőjeként számon tartott Hybrid Minds duója, Matthew Lowe és Josh White liquid dnb szettjére. A másfél évtizede együtt alkotó páros ezúttal is kitett magáért, hiszen még sohasem láttam buliban annyi jókedvű, mosolygós embert, mint a vokális darabokkal teletűzdelt másfél órájuk alatt.
Ebben persze a magukkal ragadó ütemek mellett a nyár utolsó pajkos kacsintásaként is felfogható kellemesen langyos naplementének is nagy szerepe volt. A természeti látvány mellett pedig a színpadi vizuálra sem lehetett panasz: vetített óceán és tűztenger, füstágyúk, lángoszlopok majd végül konfettieső ingerelte a retinákat.
Egyszóval remek választás volt bemelegítésnek a Hybrid Minds, akik másfél órájuk alatt a nagy slágereik mellett október 3-án megjelenő Atmosphere című új albumuk anyagából is adtak egy kis ízelítőt.
Nagyon rövid technikai szünet után máris érkezett a Chase & Status, igaz ugyan, hogy a lemezjátszók mögött ezúttal csupán a duó abc-sorrendben elöl álló tagja, Saul Milton képviselte a brandet. A Hybrid Minds-hoz hasonlóan hozzá is csatlakozott egy MC, aki egy pillanatig sem hagyta lankadni a hangulatot. Bár a zsíros basszusok eleve nagyobb amplitudójú fejmozgásra csábították a publikumot, az energiabombának is beillő szigorú jungle ütemek pedig igazi kardioedzésre ingereltek.
A Chase & Status klasszikusok, mint a Blind Faith, az End Credits, a Selecta, a Liquor & Cigarettes, a Selecta, a Delete vagy a Program szövegét szinte mindenki kívülről fújta, a legnagyobb őrületet pedig természetesen a többször is rewindolt és újra kezdett Baddadan váltotta ki. A látvány nem sokban tért el a Hybrid Minds-nál felsorolt show-elemektől, viszont a kivetítőn a hatalmas Chase & Status feliratokon túl csak néha tűnt fel más, például egy óriási Rubik-kocka.
Annál meghatározóbb volt Saul Milton maga, aki hátrazselézett hajával, dioptriás fekete napszemüvegével és őszbe csavarodó borostájával, ujjnyi vastag aranylánccal a nyakában, ellentmondást nem tűrő szigorral az arcán tökéletesen uralta az oldalsó ledfalakat. Ráadásul végig egy akkora trombitára szmókolt, hogy azt még a jó öreg Satchmo is megirigyelte volna.
A minden pillanatában emlékezetes másfél órás szett pedig hihetetlen gyorsan tovareppent, bizonyítva Einstein alaptételét, miszerint még az idő érzékelése is relatív. Remélem, legközelebb teljes létszámban, és egy még nagyobb helyszíne teszik tiszteletüket nálunk, és adnak státuszjelentést a hazai dnb-fanok létszámáról.
Minden esetre ismét bebizonyosodott, hogy a drum & bass a legenergikusabb műfaj, aminek örvendetes módon újra egyre nagyobb közönsége van. Ráadásul a korfa is egyre terebélyesedik, hiszen a ’90-es években tört ütemekre bulizó, ma már ötvenes korosztály mellett a tizen-huszonévesekig terjednek a friss hajtások.
Óriási pacsi a Bladerunnaz csapatának, akik ezzel az esttel még magasabbra tették a lécet a hazai dnb-szcénában!
Szöveg: Majsa Tibor
Fotók: Mark A. Rosta, Budapest Park
