Gareth Jones neve a legtöbbek számára elsősorban legendás produceri munkái kapcsán ismerős: kulcsszerepet játszott a Depeche Mode berlini korszakában, és hosszú éveken át dolgozott együtt az Erasure-rel is. Pályája során mindig az analóg és digitális technikák közötti határmezsgyén mozgott; aktuális munkái ezt a tapasztalatot egy befelé fordulóbb, intimebb irányba viszik tovább.
A Mortality Tables kiadó egy különösen aktívnak ígérkező évet indít el Gareth Jones két, egymással finoman összefüggő, mégis önálló zenei projektjének megjelenésével. Az egyik Jones második szólóalbuma, az ElectroGenetic 2 – Nos Da, amely 2026. január 21-én jelenik meg; a másik pedig az 53_StOlaves : Response, amely az Impermanence Project részeként lát napvilágot.
Bár a két kiadvány formálisan elkülönül egymástól, mélyebb rétegükben ugyanarra a forrásra vezethetők vissza: az apák elvesztésének élményére, az emlékezésre és a mulandóságra – pontosabban annak átalakulásként való megélésére.
A Nos Da című album személyes dokumentum és művészi gesztus egyszerre. Gareth Jones gyerekkorához, édesapjához és annak lemezgyűjteményéhez nyúl vissza, amely számára nem pusztán zenei inspirációt jelentett, hanem érzelmi és képzeletbeli kapukat nyitott meg. A cím egy gyermekkori félrehallásból született: az apai „Nos da” (walesiül: „jó éjt”) Jones fülében „no star”-ként csengett. A kifejezéshez azonban így is a biztonság és az elengedés érzése társult. Az album ennek a gesztusnak a visszhangja: egy búcsú és egy köszönet.
A lemez záró darabja, a Parting, különösen erős érzelmi súlyt hordoz. Jones édesapjának halála után egy régi bakelitre bukkant, amelyen apja évekkel fia születése előtt egy üzenetet rögzített feleségének egy hosszú utazás előtt. A felvétel – a távolságról, szeretetről és az elválás erejéről szóló gondolatokkal – végül egy csendes, posztumusz párbeszéddé alakult apa és fia között.
A Mortality Tables másik friss megjelenése, az 53_StOlaves : Response Jones válasza a St. Olave’s: Catharsis című field recordingra, amely 2025. június 25-én – a kiadóvezető édesapjának halála után egy évvel – jelent meg. A Response annak az évfordulónak a kontextusában született, és azon a napon kerül kiadásra, amikor az apa 84 éves lett volna.
Ez a darab szinte földöntúli hatású: a lélek elszakadása a testtől, lebegés az űrben vagy a túlvilág felé – hit kérdése, hogyan értelmezzük. Meditatív, lelassít, és teret ad az apák elvesztésének feldolgozásához – ami a sorok írója számára is hosszú, akár évtizedeken átívelő folyamat. Jones maga így fogalmazott az inspirációról 2025 júniusában: „Görögországban vagyok nyaralni. És természetesen írok. A St. Olave’s-re adott válaszomat a mulandóság szellemében készítettem – átalakulásként értelmezve azt.”
Az 53_StOlaves : Response vizuálisan is kiegészül – a tracket egy Jones által készített saját fotó kíséri, tovább erősítve a mű személyes, kontemplatív jellegét.
Gareth Jones neve a legtöbbek számára elsősorban legendás produceri munkái kapcsán ismerős: kulcsszerepet játszott a Depeche Mode berlini korszakában, és hosszú éveken át dolgozott együtt az Erasure-rel is. Pályája során mindig az analóg és digitális technikák közötti határmezsgyén mozgott; aktuális munkái ezt a tapasztalatot egy befelé fordulóbb, intimebb irányba viszik tovább.
A megjelenések kapcsán fontos tudni, hogy klasszikus előrendelés nincs – ne felejtsétek el viszont előre elmenteni (pre-save) az albumot Spotifyon, hogy a megjelenés napján automatikusan bekerüljön a könyvtáratokba.
Tracklista:
1. erSprach
2. maths
3. qPas
4. suchIsLove
5. mPhon
6. kath
7. wBug
8. pyotr
9. erofili
10. ludwig
11. ikaria
12. parting
Szöveg: Janurik János
Fotó 1: Doug Dreger, fotó 3: Gareth Jones
