Egy korszak történelmi traumák között – Kultúra és műpártolás 1920–1944 címmel nyílik kedden a debreceni Déri Múzeumban kiállítás, amelynek középpontjában a kultúra és a mecenatúra áll. A vándorkiállítás a két világháború közötti korszak megjelenítésére vállalkozott és hat kiemelt téma köré csoportosította annak anyagát. Külön szekció foglalkozik a trianoni traumával, a műgyűjtés, műpártolás és múzeumok kérdésével, kultusz és hivatalos művészet kapcsolatával, a tudomány fejlődésével, a Klebelsberg-felé kultúrpolitikával és a „hivatalosan nem alkotó” művészekkel. Debrecenben a székesfehérvári Ferenczy Múzeum utazó törzsanyagát egy átfogó helytörténeti kiállítás kíséri.
A kultúra és a mecenatúra kapcsolata Debrecenben összeforrt Déri Frigyes nevével, így az ő gyűjteményére és életművére összpontosul a helytörténeti kiállítás – mondta Korompai Balázs kurátor az MTI-nek. A tárlaton látható lesz Déri képzőművészeti gyűjteménye, numizmatikai anyaga több mint kétszáz erdélyi pénzérmével, az ókori gyűjtemény és a japán fegyvergyűjtemény is. Déri Frigyes élete portréképeken, a bécsi dolgozószobájának felállításán keresztül, valamint levelek és dokumentumok révén elevenedik meg. A kurátor elmondta: a „Nagydebrecen eszme” a klebelsbergi kultúrpolitika egyik legfontosabb eleme volt. Ez az elgondolás könnyen talált fogadókészségre Debrecenben, a város vezetése kultúrpalota építését határozta el, amelyben helyet kapott a városi múzeum és a könyvtár. A Déri Múzeum létrejötte, építése, megnyitása a kor kultúrtörténetében kiemelt helyet foglalt el. Építészeti szempontból is megváltozott a város képe, megjelentek a modern építészeti törekvések, amelyek egyik legjelentősebb képviselője Borsos József, a város főépítésze volt. Külön szekció foglalkozik az egyetemmel, hiszen ekkor épült fel az intézmény központi épülete és a klinikák. Debrecen a két világháború között tehát az oktatás szempontjából is kiemelkedett a vidéki városok sorából. A párhuzamosan futó tárlatok február 15-ig látogathatók a Déri Múzeum Zoltai Termében. ( MTI )