Ez a válogatás egyébként már a harmadik a sorban, és méltóképpen összegzi a francia popikon 40 éves karriertörténetének nagy slágereit, és rajongói gyöngyszemeit – teszi mindezt úgy, hogy új zenei köntösbe öltözteti a dalokat, melyek némelyikéhez újonnan rögzített énekhang is párosul.
A Remix XL Mylène Farmer harmadik remix-albuma. A Dance Remixes 1992-ben az 1986 és 1992 között megjelent remixeket – klasszikus maxi verziókat – gyűjtötte egy csokorba. Az album három korábban kiadatlan remixet tartalmazott (Que mon coeur lâche, Libertine és We’ll Never Die). 2003-ban a RemixeS tizenegy vadonatúj verziót tartalmazott, melyeket világhírű DJ-k, mint például Felix Da Housecat, Paul Oakenfold, vagy JXL készítettek. A Dance Remixes több mint 200.000 példányban kelt el, és kétszeres arany minősítést kapott, míg a RemixeS több mint 100.000 vásárlót tudhatott magáénak, és szépen bearanyozódott.
Az aktuális remixalbum – mely a mega-fusion chart 5. helyére került, és körülbelül 20.500 eladott példányt produkált két hét alatt Franciaországban – túlnyomórészt Mylène dalainak eddig kiadatlan remixeiből áll, amelyek az 1986-2022 közötti időszakot ölelik fel. Mindössze három remix volt korábbról ismert a keménymag rajongók körében: Tomer G 2009-es remixe, mely a Sextonikból készült, és mely eddig csak promóciós céllal jelent meg. Egy a rajongók által különösen kedvelt remixről van szó, mely a művésznő 2009-es stadion-turnéjának bemelegítő DJ-setjében is helyet kapott.
A L’âme dans l’eau-hoz még 2020-ban készített remixet a The Avener. A deep house-ban utazó francia DJ és producer Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend. Az ő a mixét is most először tették szélesebb publikum számára elérhetővé, mivel korábban csak egy 4 trackes aranyszínű bakelit EP-n lehetett lejátszani.
És aztán ott van még a N’aie plus d’amertume remixe a Marsheaux-tól. Ezt a mixet a Depeche Mode feldolgozásairól is híres görög szintipop duó követte el, amely nem teljesen hivatalos remixként jelent meg 2012-ben, de a közönség nagyon jól fogadta. Úgy tűnik, hogy nem csak a rajongók, de Mylène Farmer is fogékony volt rá, és most végre helyet kapott ezen a kiadványon.
Természetesen mi más, mint a Désenchantée Feder remixe lett a beharangozó kislemez az új albumról. A 2024. február 23-án bemutatott dal kizárólag digitálisan jelent meg, mégpedig rögtön két változatban: egy editált és egy kibővített verzióban. Feder a rajongók számára már ismerős remixerek egyike, aki Mylène 2018-as Désobéissance című albumán nyolc szám társszerzője és társproducere is volt. A kultikus Désenchantée mellett az Optimistique-moi-t is újramixelte erre az ünnepi kiadványra.
Mico C az a DJ, aki a legtöbb Mylène Farmer kislemezt remixelte: Du Temps (2011), Stolen Car (2015), Désobéissance (2019) és Rallumer les étoiles (2022). A 2024-es remix-albumon az Oui mais… Non egy eddig kiadatlan remixével szerepel. És persze ne felejtsük el, hogy Mylène a Du Temps remixének editált változatával nyitotta a Nevermore című koncertműsorát, mellyel idén ősszel még egyszer színpadra áll Párizsban, pótolandó a tavaly nyári utcai forrongások miatt elmaradt koncertjeit a francia fővárosban.
2015-ben Dave Audé újrakeverte Mylène Farmer Stinggel közös duettjét, a Stolen Cart, amely 2016-ban az USA-ban a Bilboard Dance Club Songs listájának első helyére került. A jelenleg az Erasure-ből ismert Andy Bell új szólóalbumán dolgozó amerikai producer, DJ és mixmester ezúttal a fent említett Du Temps-hoz készített remixet.
Theo Hutchcraft, a Hurts duó énekese a Des larmes című kislemezes dalt gondolta újra. Együttese egyébként már 2011-ben is remixelt Mylène-nek, mégpedig a Lonely Lisa című számot.
A Motherweshare egy olyan kollektíva, amelyet Ambroise Masurel, Gabriel Masurel (a Blue Planet Corporation duó tagja, aki 2002-ben a C’est une belle journée és a Pardonne-moi remixét készítette), Sébastien Masurel, Michel Gautier (Mylène testvére) és Leon Deutschmann (a Désobéissance album három számának zeneszerzője) alkot. A Rallumer les étoiles új, maratoni hosszúságú remixével a L’Emprise album egyik kislemez-sikerét keverték újra. Fragrance, aki az À tout jamais-t mixelte még 2022-ben, egy vadiúj remixet kínál S Diamah-val az AaRON-nal közös duetthez, a Rayon verthez.
A nemzetközi mezőnyből mindenképpen meg kell említenünk Rusty Egan nevét, aki a Visage (Fade To Grey) alapító tagja volt, emellett pedig a híres új romantikus Blitz klub DJ-jeként elsőként juttatta komolyabb fellépési lehetőséghez a Depeche Mode-ot. A Camden Palace nevű londoni éjszakai klubban is tovább szórta az akkoriban divatossá váló elektronikus zene magjait. Egan munkásságát később a 2009-es Viagra Awards-on életmű díjjal jutalmazták. Ezen az albumon egy remek remix-szel tette le a névjegyét, mely a Je t’aime mélancolie-hoz készült.
Szintén a brit zenei színtérről jelentkezett be a The Grid nevű elektronikus tánczenei formáció egyik alapító tagja, Richard Norris. A duó másik fele a Soft Cell-es David Ball volt. Biztosan sokan emlékeznek még a bendzsóval tarkított Swamp Thing című sikerükre 1994-ből. Norris most egy kevésbé ismert dalhoz készített mixet, ez a Do You Know Who I Am. Egy igazi gyöngyszem bújik meg az ő verziójával a 21 remix között!
Talán a legfurcsább név a mixkészítők között David Lynch-é. A híres filmes először dolgozik együtt Mylène-nel, a Je te rends ton amour remixében. A francia énekesnő Lynch iránt érzett tisztelete mondhatni legendás. A Psychiatric című dalban – mely új változatában az 1991-es L’autre… albumra került fel – az Elefántember című filmből vettek hangmintát. John Merrick legendás „Ember vagyok – nem vagyok állat” sorát kölcsönözték ki, a szám mondanivalóját erősítendő.
A filmrendező 2006 januárjában tiszteletét tette Mylène Farmer egyik párizsi koncertjén, majd 2007 októberében is találkozott a két művész, amikor a filmkészítő a Chevalier de la Légion d’honneur kitüntetést kapta meg Nicolas Sarkozy francia elnöktől az Elysée-palotában. Egy az egyéniségéhez passzoló darkos verziót készített Mylène 1999-es kislemezéhez, mely minimalitásával is nagyot üt.
Az album érdekessége még, hogy Mylène hét dalt újra felénekelt – ezek a következők: Libertine, Sans contrefaçon, Pourvu qu’elles soient douces, Désenchantée, Je t’aime mélancolie, XXL és California. Ennek a magyarázata az, hogy a dalok eredeti hangsávjai Mylène korábbi lemezkiadójának, a Polydor Universal Music France-nak a tulajdonában vannak. Az énekesnő Jérôme Devoise-zal a Studio Guillaume Tell stúdióban vette fel újra az éneket.
És még egy érdekesség az album címét illetően, ami egy (majdnem) rejtett üzenet. A remix-válogatás címe az XXL című slágerre utal, de valószínűleg Mylène pályafutásának 40 (XL) évére is, amelyet idén ünnepelünk. Az évforduló megünneplésének diszkrét, de egyben nívós módja hát ez a kompiláció, mely dupla CD-n, tripla standard és piros vinylen, valamint digitálisan is elérhető.
Rajongóknak kötelező darab, de aki a mixmesterek felől közelíti meg a Mylène Farmer munkásságával való ismerkedést, az sem jár rosszul!
Tracklista:
1. Libertine (NIT Remix)
2. Sans contrefaçon (The Magician Remix)
3. Pourvu qu’elles soient douces (Cut Killer & Prez Poney Club Remix)
4. Désenchantée (Arnaud Rebotini Remix)
5. Je t’aime mélancolie (Rusty Egan Remix)
6. California (Arthur Baker Remix)
7. XXL (Blue Stahli Remix)
8. Je te rends ton amour (David Lynch Remix)
9. Optimistique-moi (Feder Remix)
10. C’est une belle journée (The Hacker Remix)
11. Sextonik (Tomer G Sextonik Reloaded Club Mix)
12. Oui mais non (Mico C Remix)
13. N’aie plus d’amertume (Marsheaux Remix)
14. Du temps (Dave Audé Remix)
15. Des larmes (Theo Hutchcraft Remix)
16. L’âme dans l’eau (The Avener Rework)
17. Do You Know Who I Am (Richard Norris Remix)
18. Rayon vert (Fragrance & S Diamah Remix)
19. Bouteille à la mer (IKS Remix)
20. Rallumer les étoiles (Motherweshare Remix)
Janurik János