Hatalmas örömzenéléssel robbantotta fel a Budapest Park színpadát a Rob Garza és Eric Hilton alkotta washingtoni elektronikus duó. A 2019-es koncerthez képest meglepően kevesen gyűltek össze, de ez egy pillanatig sem zavarta a fél – ha nem az egész – világ zenéjét felvonultató, utazó zenei cirkuszt: Hilton őrültként tépte szitárja húrjait, majd sorra jöttek a karakteres énekesek és rapperek.
A közönség egy emberként kezdett ugrálni fél 9-kor az Illumination jól ismert szitár- és kongadallamaira. A megőrülős instrumentális nyitást követően elsőként Sister Nancy hódította meg a reggae-s Originalityvel a színpadot. A feltűnő szettjeiről ismert rapper-énekesnő most mindössze egy hosszú fehér Pussy Is The Boss pólóban és egy combközépig érő fekete bőrcsizmában jelent meg. Bár meg kell hagyni, hogy akár egy szemeteszsákot is magára húzhatott volna, ösztönös csípőmozgása minden tekintetet magára vonzott.
Ezután a jamaicai lazulós vonalon következett Notch és az Amerimacka, majd a bájos Natalia Clavier és a kultsláger Lebanese Blood. Eric Hilton igazi életművészként napszemüvegben, a színpad közepén törökülésben pengette szitárját míg a vöröshajú énekesnő pörögve táncolt körülötte.
Az este folyamán a reggae, a dub és az elektronika mellett az elegáns szerelésében leginkább Will.i.am-re hasonlító Mr. Lif jóvoltából a rap is előtérbe került. Majd Loulou Ghelichkhani és a Voyage Libre a francia sanzonok világát hozta el a színpadra, Frank Orrall pedig még egy világító mikrofont is megpörgetett a The Heart’s a Lonely Hunter végén. A banda energiáira azt hiszem most sem lehetett panasz: volt pszcihedelikába fulladó kongaszóló, álmodozó, majd keményen pattogó dallamok. A közönség hátsó soraiban meglepően sok kisgyerekes tombolt csemetéjével – nekik tuti nem volt probléma az esti altatás sem.
A közreműködő zenészek bemutatása igencsak hosszú a Thievery Corporation esetében, ám ezt követően még lelkesen visszajöttek pár dalnyi ráadásra. Natalie éteri hangja a Heaven’s Gonna Burn Your Eyes alatt az egész szórakozóhely fölé egy varázslatos burkot vont, ahonnan a koncertet követő dzungelbuli már-már bántó ritmusai rángattak csak vissza.
Szöveg: Hajdú Eszter
Fotók: Nagy Márton / Budapest Park