A nagy nyári koncertdömping és fesztiválszezon közepén egy igazi világsztárt és popkulturális ikont köszönthettünk hosszú idő után újra a Budapest Park színpadán. Brian Warner, alias Marilyn Manson amerikai énekes és provokatív sokk-rock előadó 9 év után tért vissza Budapestre legújabb lemeze, a One Assassination Under God turnéjának keretein belül.
A személye körüli nagy botrányok és vádak ide vagy oda, egy csaknem derékba tört karrierrel, megannyi bírósági tárgyalással a háta mögött is annyian voltak rá kíváncsiak, hogy már hónapokkal a koncert előtt az összes jegyet elkapkodták a bulira. A sztár ellen 2021-ben indult a súlyos szexuális és fizikai bántalmazási vádak sorozata, amelyek során több nő, köztük volt barátnői és asszisztensei is bántalmazással vádolták. Az akkori lemezkiadója és ügynöksége is azonnal kirúgta Mansont, aki sokáig alkotói és koncertezési szünetet tartott.
Azonban a két éve megjelent duplalemez első fejezetét kifejezetten szerették a kritikusok és a rajongók is, az új, második része pedig szűk két hét múlva érkezik, mindkettő a legendás német Nuclear Blast kiadó gondozásában. A nagy visszatérő koncertek pedig kifejezetten jó kritikákat kaptak, és szinte mindenhol telt házasak voltak. A hatalmas előzetes várakozás közepette pedig elérkezett a nagy hazai visszatérés is.
Már a Budapest Park felé sétálva az elképesztő tömegben lehetett látni, hogy valami igazán különleges koncert van készülőben.
Pontban 7-kor az előzenekar, a VOWWS nyitotta az estét. Az ausztrál duó láthatólag nem igazán tudott mit kezdeni a hatalmas tömeggel. A ’90-es évek vámpíros mozijait megidéző hangulat és a Depeche Mode, The Cure hatású zene alapvetően működhetett volna, de az emberek nagy részének csak háttérzenét nyújtottak, amíg beszerezték a szükséges italokat és zenekaros merch cuccokat.
A Matt James énekes-gitáros és Rizz Khanjani énekes-billentyűs alkotta zenekar rövid, 40 perces koncertet adott és a legújabb, I’ll Fill Your House With An Army, valamint az Under the World lemezekről játszottak. Az a fajta muzsika, ami igazán egy kis klubban működhet.
A szünetet és egy hosszabb átszerelést követően mindenki elfoglalhatta a helyét a tömegben és nem sokkal 8 után felcsendült a Bauhaus Bela Lugosi’s Dead intrója, majd a szám is szépen lement. Aztán egyszer csak lehullott a függöny, és Manson, valamint a bandája álltak a színpadon.
Elképesztő hangerővel és intenzitással indult a buli a legújabb lemez talán legjobb számával, a Nod If You Understanddel rúgták be a kaput, később kiderült, hogy ez az egyetlen tétel, amit erről a lemezről játszottak, tehát ahogyan várható volt, inkább egy best of koncertet kaptunk, mint lemezbemutatót.
A Disposable Teens következett, megidézve a régi MTV Headbangers Ball műsort a zakatoló gitárriffekkel és ikonikus soraival, melyet egyként üvöltött a tömeg. Tudatosan felépített, igazi slágerparádé vette kezdetét az Angel With the Scabbed Wings, Great Big White World, This Is The New Shit, Dried Up, Tied and Dead to the World szerzeményekkel, melyeknek természetesen az összes sorát betéve ismerte mindenki. Legnagyobb hangsúllyal az idén 30 éves Antichrist Superstar került terítékre, melyről négy számot is eljátszottak az este.
Mansont ezúttal is kiváló kísérőzenészek vették körül, de egy pillanatra sem elvonva a reflektorfényt az este főszereplőjéről. Nick Annis gitáros, Piggy D. ritmusgitáros, Tim Skold basszusgitáros és Gil Sharone dobos alkotta a csapatot.
Kaptunk egy vadiúj számot is hamarosan megjelenő lemezről (Exit Wound), majd ezt követően a The Nobodies, és az ikonikus The Dope Show szintén a korábbi időket idézte és egyben a koncert legváratlanabb pillanatát hozta el. Az énekes a szám közepén hirtelen félbeszakította a dalt és az I Don’t Like the Drugs (But the Drugs Like Me) monológja következett, amelyben hosszan fejtegette a szerhasználat iránti múlhatatlan rajongását. Szintén kifejtette, hogy sokan megpróbálták eltörölni, de nem sikerült nekik.
A kötelező első feldolgozás, a Sweet Dreams alatt előkerültek a mobiltelefonok fényei, egészen lírai pillanatokat kölcsönözve az estének. Számomra a koncert csúcspontja következett a mOBSCENE, The Beautiful People (nekünk a csodálatos közönségnek címezve), Tourniquet (természetesen voltak mankós gólyalábak) hármasa – igazi katarzis volt.
Ráadásként megkaptuk a kötelező feldolgozás kettőst, a Personal Jesus-t, majd utolsó számként az If I Was Your Vampire-t, mely epikus és lírai lezárás volt egyszerre. A szám végén az énekes, ahogy jött, úgy tűnt el mindenféle elköszönés nélkül, a konfettis hóesésben.
Külön kiemelném, hogy hangzásban talán a legjobb koncert volt a Budapest Parkban, amit eddig láttam, hibátlan volt az ének és a hangszeres rész is. Manson ezúttal valóban elképesztően jó formában volt, láthatóan sokat fogyott, és készült a nagy visszatérésre, az előzetes Youtube videók nem hazudtak, egy csúcsformában érkező zenészt láthattunk az estén.
Hazafelé csak elégedett rajongókat láttam, erre a koncertre biztosan emlékezni fogunk még jó ideig, és reméljük nem kell újabb 9 évet várni a következő Marilyn Manson szeánszra.
Szöveg: Hajdú Tamás
Fotók (Manson és a VOWWS korábbi hazai fellépéseiről, illetve telefonnal): Máté Évi




