Szakadó esőben táncoltatta meg a hazai alter rock banda a leglelkesebb rajongóit. Kísérleti elektronika, dalpremier, kormánykritika és szja-csökkentés mindenkinek – Vad Fruttik koncerten jártunk.
Likó Marcell zenekara valahogy szinte mindig bevonzza az esőt. Ez a szeptember 23-ai budapest parkos bulin sem volt másként, bár a mélabús dalszövegekhez még passzol is a szomorkás időjárás. A zenét átitatják a frontember gyermekkori traumái: alkoholista édesapja és meggyötört édesanyja lenyomata, emellett a tudatmódosító szerek használatának megélései.
A Sárga zsiguliról és a rockosabb alter számokról ismert zenekar az utóbbi években egyre inkább az elektronikus vonal felé mozdult. Ez részben köszönhető az új felállásnak: 2022 vége óta iamyank producer-billentyűs, Dexter basszusgitáros és Tokár Gábor dobos erősíti a fruttis zenei világot.
Az Elválaszt című lemez kísérleti, elektronikus vonala alatt azonban kicsit megült a buli, a szakadó eső és az énekes kifejezetten rossz hangosítása sem segített. A Vad Fruttinak azok a dalok állnak a legjobban, ahol a súlyos dalszövegeket egyaránt teli torokból üvöltheti a huszonéves bölcsész és a középkorú titkárnő is. Szerencsére szép számmal jöttek a korábbi slágerek és együtt kiabálhatta a tömeg, hogy „szép az élet, s talán te is leszel fiatal” vagy, hogy „lehetek én is az az egy”.
A koncert első fél órájában Likóék csak nyomták a zenét, de a közönséggel nem kommunikáltak. Végül a frontember törte meg a csendet, s lelkesen jelentette be, hogy milliós nézőcsúcsot döntöttek a Parkban. „Legalább” – hangzott rá a válasz a tömegből. A közönség végig vette a lapot, az Ülök és hallgatok alatt telefonok lámpáiból varázsolt fényerdőt. Az énekes meghatódva köszönte meg a gesztust, aztán rögtön visszakozott, hogy ő rocksztár, inkább a show-t csinálja. Ezután lelkesen felkonferálta egy klipforgatást, majd a jól bulizóknak ígéretet tett az szja-csökkentésre.
Közéleti, kormánykritikus vonalon haladt tovább a banda új dala, az Égessük el. A Parkban debütáló dalban Likó egyedi, kávédaráló-szerű technikával üvölti a refrént: egyszerre furcsa és libabőröző világvége hangulat. A ráadásban a régi motoros rajongók sem maradtak hoppon, lassítva táncolhattak az esőben a Gabira.
Szöveg: Farkas-Hajdú Eszter
Fotó: Vad Fruttik Facebook @photo.vargacsabi