2026-ban igazán el vannak kényeztetve a hazai hardcore-metal rajongók: a stílus nagyjai közül ezúttal a Madball turnéja futott be, de vendégeskedett nálunk idén már az Agnostic Front és a Biohazard is, hamarosan pedig a Hatebreed is tiszteletét teszi Budapesten. Soha rosszabb hétkezdő csomagot, mint amit a Madball, Desolated és Expectations által kaptunk a kora esti időpontban kezdődő koncerten, az Only The Hard Eastern Tour 2026-ra keresztelt turné október 5-ei állomásán.
A bolgár Expectations kezdte az estét, pontban 18.30-kor. A hardcore punk/dallamos hardcore zenekart 2009 novemberében alapították, és eddig négy nagylemezük jelent meg. A formáció a balkáni és a kelet-európai underground hardcore színtér egyik legaktívabb és legelismertebb képviselője. Hangzásuk ötvözi a modern, súlyos metalosabb hardcore elemeit a dallamos post-hardcore melankóliájával.

A legújabb, My Last Time to Shine albumukkal turnéznak és a rövid félórás koncertjük alatt szépen meg is mozgatták a még rendkívül gyér közönséget. A Georgi Dimitrov énekes vezette banda klassz kis koncertet adott és roppant hálásak voltak, hogy életük nagy lehetőségét kapták azzal, hogy a Madballal turnézhatnak.
Egy rövid átszerelés után immár félház előtt 19.20-kor kezdett bele a műsorába a brit Desolated. A southamptoni csapat korábban nem lépett fel még Magyarországon, szóval ez volt az első hazai koncertjük.

A srácok zenéjében a NYHC, a beatdown, a metalos hardcore és a death metal elemei keverednek. Aktívan turnéznak nemzetközi szinten (Európa, Egyesült Királyság, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia), és jelentős fesztiválokon is felléptek, valamint előzenekarként a zeneileg hasonló és nagy név Knocked Loose-nak is nyitottak már.

A britek szintén új lemezzel érkeztek: a Finding Peace 2025-ben jelent meg, és nem kisebb nevek produceri munkájával készült el, mint Will Putney és Jimmy Pinder. A Tony Evans-vezette csapat elképesztő energiával kezdett bele a koncertjébe, az énekes végig fel-le járt és sokat kommunikált is a közönséggel.

A gitárosok, Rich „Richy” Unsworth és Les Law végig rendkívül tömör gitársounddal játszottak, a basszusgitáros Dan Ford is végig pörgött, ugrált a bulin. Hardcore breakdownok és doomba hajló zúzás is volt a zenéjükben.
A közönség néhol egészen beindult, volt egy kis színpadmászás és mosh is, de láthatóan azért legtöbben a Madballt várták. Koncert után az énekessel és a gitárosokkal is lehetett dumálni, dedikáltatni, fotózkodni, igazán szimpatikus srácok voltak. Utánuk viszont már az este fő fellépője következett, a matiné időpontban, 20.20-kor kezdő Madball.

A NYHC nagyjait Budapesten legutóbb kifejezetten régen, 2016-ban és 2014-ben, egyaránt az A38-on lehetett elcsípni, de legutóbb azért két fesztiválra is benéztek hozzánk: 2018-ban a Rockmaratonra, és legutóbb 2024-ben a Toxic Weekendre.

A Madball nem csak egy zenekar, hanem egy intézmény is, a New York Hardcore keretein belül a legnagyobb nevek között vannak feljegyezve. A zenekari felállás kicsit átalakult az utóbbi években, a biztos pont az alapító énekes és legenda Freddy Cricien, mellette a szintén régebbi tag Mike Justian dobos (akit az Unearthből és a The Red Chordból) is ismerhetünk, Mike Gurnari gitáros és az új tag Paul Delaney basszusgitáros alkotta a zenekart.

Egy rövid, hangulatos intró után egyből bele is csaptak a koncertbe, a frontember igazi rutinos róka, nem kellet sok idő, és az egész terem mozgásba lendült. A koncerten a régi nagy slágerek és az új, nyáron megjelent Not Your Kingdom tételei is egyaránt helyet kaptak. A Rev Up, Can’t Stop Won’t Stop, Hold It Down hármas kellően megalapozta a koncert nyitását, a Heavenhell, Set It Off, Smell The Bacon hármasa pedig egy igazi slágerparádé volt.

Freddy végig vigyorogva ugrált, futkosott, pacsizott a közönséggel. A közönség soraiban pedig végig ment a zúzás és az őrület, meg a színpadról ugrálás. A For My Enemies ikonikus sorait az egész közönség együtt énekelte. Szintén megkaptuk még a Doc Marten Stomp, Hardcore Lives és Freddy kedvencét, a klasszikus Pride-ot is.

A sorrendben tizedik lemezük egy kifejezetten erős és a stílus rajongóinak kötelező album lett, eljátszották a Tethered, Flammable, Rebel Kids, Don’t MisStep, What Say You, Stab Wounds tételeket is róla. A hangzás végig kiváló volt, az ének volt kellően középpontban, de a gitárok és a vokálok, valamint a ritmusszekció is kiválóan szóltak.

Az utolsó szám alatt még az előzenekarok énekesei, Georgi és Tony is beszálltak a zenekar mellé, egyfajta örömünnepet adva az estének. Kiváló zárása volt a hétfő esti koncertnek. Freddy többször is elmondta, hogy mennyire szereti Budapestet és Magyarországot, és itt mindig különleges alkalom számukra a fellépés.

Hétfő este egy igazi energiabombát kaptunk az arcunkba, és ennek a bulinak biztosan az összes pozitív erejét minden koncertlátogató elraktározza a szürke téli hétköznapokra.
Szöveg: Hajdú Tamás
Fotók: Máté Évi