Spongyabob találkozása Donnie Darkoval

Év eleji koncertjeit ugyan még kénytelen volt nem túl jó mentális és fizikai állapota miatt lemondani a frontember, a Barba Negra színpadára azonban már mosolyogva lépett Corey Taylor, akit mintegy háromezer rajongó várt Budapesten június 5-én.

Corey előtt a Siamese próbálta izzítani a hangulatot, ám most valahogy az előzenekar választás nem sikerült túl erősre, a koppenhágai csapat műsora eléggé a felejthető kategóriába tartozott. Sokszor már egészen drum and bass-be hajló, dallamos énekekkel és hegedűvel is operáló metalcore-juk annyira a közönségnél se talált be, inkább csak szolidabb bólogatást sikerült kicsikarniuk a dánoknak, akik amúgy idén már sorban hetedik nagylemezüket adják ki, és – 2017 után, amikor még a régi Dürer Kertben játszottak – másodszor koncerteztek hazánkban.

Corey Taylor ugyan a Slipknottal és a Stone Sourral is járt már Magyarországon, szólóban most debütált hazánkban. A közönség soraiban fellelhető Slipknot pólók számából ítélve egy gyanútlan járókelő valószínűleg arra tippelt volna, hogy maga a maszkos banda ad koncertet ezen az estén, a csapat diszkográfiája végül három slágerdal erejéig – Before I Forget, Snuff és Duality – került terítékre. Ennél több, szám szerint négy jutott a Stone Sour fanoknak, a zenekar 2/5-e mellett, ugyanis Taylor egyik gitárosa szólóban is a most egészen rockabilly fazonban nyomuló, aznap 47. születésnapját ünneplő Christian Martucci.

Ha túl nagy meglepetést nem is, vidám perceket mindenképp sikerült okoznia a Corey-módra előadott Spongyabob betétdalnak, a háromszámos ráadásblokkot pedig a Donnie Darkoból is jól ismert Echo & the Bunnymen szerzemény, a The Killing Moon feldolgozása nyitotta, de kapott dalt Taylor felesége is a mintegy másfél órás műsor alatt. A hangzás most messze nem volt olyan patika, mint pár napja Bruce Dickinson buliján, a húzósabb tételeknél kevésbé lehetett kivenni a hangszereket, Taylor hangjára pedig talán tekerhettek volna még egy kicsit, és a három gitár is többnyire feleslegesnek tűnt – Matrucci és Zach Throne mellett ugyanis előszeretettel gitározott a főhős is.

Nem véletlen hirdette Corey a koncert során is a pozitív energia erejét, összességében egy remek hangulatú koncert volt a szerda esti, jó kis szólódalokkal, valamint a Slipknot/Stone Sour vonal legjavával, és külön öröm volt látni hogy „CMFT” újra jól érzi magát, és mosolyogva lép színpadra.

A koncerten elhangzott dalok:

Post Traumatic Blues
Made of Scars (Stone Sour dal)
Black Eyes Blue
We Are the Rest
Song #3 (Stone Sour dal)
Beyond
Before I Forget (Slipknot dal)
SpongeBob SquarePants Theme (Painty the Pirate & Kids feldolgozás)
Snuff (Slipknot dal)
From Can to Can’t (Corey Taylor, Dave Grohl, Rick Nielsen & Scott Reeder dal)
Talk Sick
Home
Midnight
Through Glass (Stone Sour dal)

Ráadás:

The Killing Moon (Echo & the Bunnymen feldolgozás)
30/30-150 (Stone Sour dal)
Duality (Slipknot dal)

Szöveg, fotók: Máté Évi

no images were found